gyógytornász és gyógytorna

Hamarosan elkészül a Kiskunhalasi Semmelweis Kórházban az új intenzív osztály, befejeződik a szülészet-nőgyógyászat fejlesztése, valamint a gyógytorna is új helyet kap. Az Európai Unió és az Európai Szociális Alap támogatásával megvalósuló 2,8 milliárd forintos beruházás részeként már megérkezett 550 millió forint értékű kórházi eszköz, berendezés - tájékoztatta a kórház az MTI-t.

Az achilles-ín sérülés a futók rémálma, felépülés hónapokat vehet igénybe, de évekig is elhúzódhat. Honnan tudom, hogy túlerőltettem az achillesem? Mik a jelek és a tünetek? Achilles-ín gyulladás túlterheléses tünetetek. Előzd meg krónikus fájdalmat és az achilles-ín szakadását.

Mozgásszervi panaszokkal a gyógytornászhoz fordulhatunk.
Budapesti gyógytornász szakrendelés a Klinikáknál. Prevenció, panaszok kezelése az alkati sajátosságnak megfelelően. Láb és gerinc statikai problémáinak kezelése.

csonttörések gyógyításában alapvető kérdés a rehabilitáció, az utóbbinak pedig alapfeltétele a sérült testrész mozgatása. Igen ám, de milyen erővel mozgassuk az összeforróban lévő csontot? Erre a célra fejlesztettek ki magyar orvosok és mérnökök egy intelligens eszközt, amely méri és regisztrálja a gyógyuló alsó végtagot ért terhelést.

    
    Egy eltört csontban és környezetében megszakad a keringés, majd a sérült csontvégek összeillesztése után ismét megindul - ettől (is) függ a minél hamarabbi összeforradás. A keringés gyorsításának alapvető eszköze a mozgatás, tehát a sérült testrészt terhelni kell. Nem mindegy azonban, hogy mekkora ez a terhelés. Ha túl kicsi, a hatása is elégtelen. Ha túl nagy, akkor meg akár el is mozdulhat a forradóban lévő csont. (Kivéve, ha szegecseléssel vagy más módon rögzítették a csontvégeket.) Igaz, a terhelést fájdalom is kíséri, ami megakadályozza a túlzásokat. De ha csupán arra gondolunk, hogy mindannyiunknak más és más a fájdalomérzete, könnyen beláthatjuk: meglehetősen szubjektív elem a fájdalom jelentkezése. Az egyszeri beteg is visszakérdezett, amikor orvosa felhívta a figyelmét, hogy most már terhelheti a még mindig fájó testrészt: "Doktor úr, addig terheljem, amíg nem fáj?" Mire az orvos így válaszolt: "Még azon túl is egy kicsit."
    Régebben valóban hasonlóképpen, az érzésekre apellálva tettek javaslatot mondjuk egy eltörött sípcsont terhelésére. Az ehhez hasonló "szubjektív észleléseket" lehet elkerülni Csernátony Zoltánnak, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumához tartozó ortopédiai klinika igazgatójának a találmánya alapján készített intelligens gyógyászati segédeszközzel, amelyet a Metaelektro Méréstechnikai Kft. valósított meg. Utóbbi bevonta a munkába a Debreceni Egyetem szilárdtest fizikai tanszékét és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet is.
    
Teljes és objektív ellenőrzés    
    
    Az eszköz az eddig alkalmazott eljárásoknál lényegesen egyszerűbb, ugyanakkor sokkal több visszajelzést ad arról (a betegnek is), hogy milyen terhelés érte az alsó végtagot.
    A találmányból egyelőre két prototípust készítettek a szakemberek. Az egyiket a járógipsz sarok részében lehet elhelyezni, a másikat pedig a cipőben. Mindkettő információkat szolgáltat a terhelésről, amelyeket egy központi egység (a gyógyulást ellenőrző orvos vagy gyógytornász számítógépe) tárol. Mindkét típus megvalósítható drótnélküli és vezetékes kivitelben. A beteget pedig egy kijelzőn fény-, rezgés- vagy hangjelzés segítségével informálja arról, hogy helyesen terhelte-e a fájós testrészt: így megtanulja a megfelelő terhelést előidéző mozgást.
    Amikor megindul a lábtöréses beteg rehabilitációja, a beteggel együttműködve megállapítják azt a terhelést, amely szükséges a gyógyuláshoz. A lábadozó hamarosan begyakorolja, hogy ehhez milyen mértékben helyezheti testsúlyát a sérült végtagra. Kezdetben akár bottal vagy mankóval is csökkentheti a teljes terhelést, majd ezeket el is hagyhatja. Egy-egy kontrollidőszak végén aztán kiértékelik a számítógépben rögzített terheléseket.
    Ahogyan halad előre a csontok összeforrási folyamata, úgy lehet fokozatosan növelni a terhelést, egészen a gyógyulásig. Mindezt teljes és objektív ellenőrzés mellett végzik. Az eredmények a beteg vizsgálati adatait tartalmazó digitális adattárba kerülnek, bármikor visszakereshetők és az optimálissal összehasonlíthatók.
    Az új, intelligens gyógyászati segédeszköz nagy tömegeket érint. Magyarországon évente mintegy 70 ezer csonttöréses baleset fordul elő, és körülbelül tízezren esnek át valamilyen protézis (például térdprotézis) beépítésével járó műtéten. Számukra jobb, megbízhatóbb és hathatósabb gyógyulási lehetőségeket kínálhat ez az eszköz.
    A terhelést betanító és ellenőrző műszerrel most hazai és külföldi tesztek folynak, amelyek eredményeit fel is használhatják a végső termék kialakításához. Előreláthatólag 2013 végén kerülnek a forgalomba a segédeszközök, amelyek projektje az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési alap társfinanszírozásában valósult meg 221 millió forintból (az összegből 143 millió forint a pályázati forrás). forrás:MTI

Mintegy ötven, Down-szindrómával és egyéb értelmi fogyatékossággal született gyermek szakember által történő képzését teszi lehetővé a nyíregyházi Csodavár Korai Fejlesztő Centrum, amelyet kedden adtak át a szabolcsi megyeszékhelyen.

    A helyi Down Egyesület összesen mintegy 15 millió forintból, adományok és önkéntes munka segítségével alakította ki a belvárosban fekvő - korábban magántulajdonú ingatlanként működő - központot.
    Kisari Károly, az egyesület vezetője az ünnepélyes átadáson elmondta: az intézmény létrehozásáért három évvel ezelőtt indított kampányt az egyesület, ennek eredményeként mára egy jól felszerelt centrum szolgálja a fogyatékossággal vagy más rendellenességgel született gyermekeket és közvetve azok szüleit.
    Kitért arra, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében évente mintegy kétszáz olyan gyermek születik, akinek szüksége lehet a korai fejlesztés ellátására. Őket rizikóbabáknak nevezik, az orvosi vizsgálatok végén pedig sajátos nevelési igényűeknek nyilvánítják őket - ismertette Kisari Károly.
    Az intézmény nemcsak a Down-szindrómás, hanem az oxigénhiánnyal született, az autizmussal élő, illetve más, például diszlexiás vagy diszgráfiás problémákkal küszködő gyermeknek és szüleiknek is segítséget tud nyújtani.
    A Csodavár Korai Fejlesztő Centrumban jelenleg három gyógypedagógus, három gyógytornász és egy logopédus vesz részt a szakmai munkában - tette hozzá.
    Az intézmény induláskor húsz-harminc fős gyermeklétszámmal kalkulál, a működési engedély azonban ötven gyermekre szól; Kisari Károly szerint ezt a keretet jövő januárra - az elérhető normatív támogatástól függően - remélhetőleg sikerül majd teljesen betölteni. A teljesen akadálymentesített központ fenntartásának és üzemeltetésének költségei az egyesületet terhelik.
    A korábbi lakóházat mintegy hétmilliós forintból alakították át az ország minden tájáról érkező önkéntesek segítségével. A gyerekek kezelését a foglalkozások mellett mozgás- és készségfejlesztő, terápiás eszközök szolgálják, ezen kívül olyan játszóház jellegű közösségi tereket is kialakítottak, ahol a szülők együtt gyakorolhatnak gyermekeikkel.
    Kisari Károly hozzáfűzte: a régióban egyedülálló intézmény a jövőben a védőnői szolgálat, a gyermekorvosok, illetve a kórházi újszülöttosztályok dolgozóinak bevonásával szeretné folytatni a szakmai munkát.